Új rovat: Épp ezt olvasom

Ahogy látjátok, elég sokszor újul meg valami az oldalon. Ez annak köszönhető, hogy megállás nélkül igyekszem szebbre és jobbra varázsolni a blogot, és persze annak is, hogy néha kifogyhatatlan vagyok ötletekből. Most is született egy ilyen új kezdeményezés – azért az, mert szeretném, ha Ti, olvasók is bekapcsolódnátok!

Létrehoztam egy új rovatot, ez az Épp ezt olvasom, amit a menüben is láthattok felül. A cím elég beszédes, de azért beavatlak titeket az ötlet lényegébe. Arra gondoltam, hogy mivel kedvelem a könyveket és olvasni is nagyon szeretek, egy új rovatban megosztanám az általam épp olvasott könyvről a véleményemet és (most jön a lényeg) Titeket is arra buzdítanálak, hogy ha olvastátok, vagy hallottatok róla, esetleg az íróról valamit, azt megírjátok az erre létrehozott oldalon. Kvázi fórum jelleggel lehetne eszmecserét folytatni a könyvről.

Ha kedvet kaptatok hozzá, a fenti menüsorban (ahogy már írtam), illetve az oldalsávban is megtaláljátok a linket, valamint az aktuális könyvet, amit épp olvasok. Természetesen ha valami furcsaságot ütök fel, amit rossz esetben senki nem olvasott, akkor sincs probléma, én mindenképp elmondom a véleményem, hátha valaki kedvet kap hozzá (vagy még jobban elkerüli:))!

Nálunk egyébként rengeteg könyv van, egy részét a nagyszüleimtől örököltem, ezek most három könyvespolcot foglalnak el, dupla sorban. A maradék két és fél könyvespolcon pedig az én és David által gyűjtött könyvek sorakoznak, szintén dupla sorban. Tehát olvasnivaló akad rendesen, körülbelül az elkövetkezendő 40 évre biztosítva vagyunk. Ennek ellenére folyton új könyveket szeretnék vásárolni/vásárolok, kibővítve ezt az amúgy sem csekély gyűjteményt. Imádom a könyvesboltokat, az új könyv illatát, így nehéz megállni a vásárlást. Persze azért erős kontrollra van szükség, mert nem áraszthatjuk el az amúgy nem túl nagy lakást könyvekkel! Mindemellett nem gondolom úgy, hogy a könyv csak felesleges porfogó (ahogy hallottam egy-két helyről), és azokat a könyveket, amiket tuti nem fogok újra elolvasni, lomtalanítanom kéne. Mégpedig azért nem, mert ismerem magam és ezáltal az emberi természetet: amit tinédzser koromban messziről kerültem, az most hirtelen érdekes lett. Amit 5 éve nem bírtam végigolvasni, most lazán átfutok rajta és még érdekesnek is találom. És amit annyira szerettem pár éve, ma már “átlátok” rajta, és bár továbbra is úgy gondolom, hogy egy jó olvasmány volt akkor, abban az élethelyzetben, nem venném a kezembe egy darabig.

Persze sokan mondják, hogy ott a könyvtár, ahhoz, hogy jó és értékes dolgokat olvass, nem feltétlenül kell megvenned, “kidobnod” több ezer forintot az ablakon. Ebben van némi igazság, főleg, amikor a “kortárs irodalomra” gondolunk: ha az író stílusát még nem ismerjük, kockázatos lehet befektetni a könyvébe, mert mi van akkor, ha két fejezet után dobnánk el messzire? Ez eddig teljesen reális. Ámde mi van a “klasszikusokkal”? Lehet, hogy az Egri csillagokat csak egyszer olvasom el az életemben, de azért kidboni (elajándékozni, eladni, stb) mégsem kéne! Bevallom őszintén, hogy mikor a nagyszüleimtől örökölt könyveket válogattuk a családdal, volt jópár darab (több tucat), amit kiselejteztünk. Hogy miért? Mert nem képviselt (számunkra) értéket! Ez persze szubjektív, hiszen lehet, hogy az ufókról szóló (nagypapám kedvenc témája:)) történetek más számára értékesek – nekünk nem az volt. De rengeteg olyan könyvet tartottunk meg, amiről akár nem is tudtuk, hogy mi, esetleg csak derengett valami az íróról: lehet, hogy ezeket sosem fogjuk elolvasni, de az is lehet, hogy ha véletlenül a kezünkbe akad és elolvassuk, olyan értékre lelünk, olyan mondanivalója van számunkra, amit nem is vártunk! Így jártam én Beke Katával és a Leszámoltam Stanci nénivel című könyvével (vagy inkább cikk-gyűjtemény). Bár a 70-es, 80-as években íródott, olyan volt, mitha a ma emberének szólna! Magamban el is döntöttem, hogy ő volt talán az első magyar blogger – már ha lett volna akkor ilyen!

Egy másik érdekes kérdés az e-book. Igen, nagyon jó találmány, ha lenne, sok mindenre használnám én is, de biztos, hogy a nyomtatott könyveimet nem cserélném le erre! Inkább úgy használnám, mint a könyvtárat. Ha nem tetszik abbahagyom, kitörlöm, stb. De azt senki ne mondja, hogy jobb egy e-bookot “lapozgatni”, mint egy igazi könyvet, ahol érzed a lapokat a kezed alatt, érzed az illatát, végigpörgeted az oldalakat, hogy lásd, hogyan is néz ki, mekkorák a betűk, hány fejezet van ésatöbbi!

Én tehát könyvpárti vagyok! Nem baj, ha Ti nem, én annak is örülök, ha a blogomat olvassátok! 🙂

Ha tetszett a bejegyzés lájkolj, kommentelj, oszd meg másokkal és persze gyere vissza máskor is!

Advertisements

Új rovat: Épp ezt olvasom” bejegyzéshez egy hozzászólás

Kommentelj!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s